A szervírozási hőmérséklet képes jelentősen növelni vagy akár rontani a bor élvezeti értékén. Mindegyik bortípus más és más hőmérsékleti értékeket igényel, természetesen ha nincs otthon speciális mérőeszközünk, nehéz a pontos meghatározás, de érdemes néhány ökölszabályt megjegyezni.
Minél értékesebb egy bor, annál kevésbé hűtsük, mivel a nemes borokat tönkreteheti a túl alacsony hőmérséklet.
Az is elmondható, hogy a borokat érdemes mindig az ideális szervírozási hőmérsékletnél kicsit hidegebbre hűteni, ugyanis a poharakba töltve azok hamar felmelegednek.
A fehérbort általában 6-12 fokosan; a vöröseket 15-20 fokon ajánlott inni. Borhőmérő hiányában elég annyit megjegyezni, hogy a fehér bort jól lehűtve, a vöröset pedig nagyjából szobahőmérsékleten igyuk!
Amennyiben a bor túl hideg, egyszerűen segíthetünk a helyzeten. A pohárba töltve hamar átveszi a külső hőmérsékletet, illetve a pohár kelyhét a tenyerünkbe véve, szintén “melegíthetjük” a bort. “Normál” esetben azonban kizárólag a pohár szárát fogjuk, pontosan azért, hogy elkerüljük az előbb leírtakat.
A vörösbornak szüksége van arra, hogy érintkezésbe kerüljön a levegővel, tehát hagyjuk a bort levegőzni, de semmiképp sem szabad hirtelen emelni/hűteni a kívánt hőmérsékletre.
Egy “direkt” gyors hűtés során a bor “zárt” maradhat, és illatanyagai nem érvényesülnek. A túl melegen, 23-25 °C-on szervírozott vörösbor pedig teljesen jellegtelenné válik. Az aromák eltűnnek, csak a csersavat és az alkoholtartalmat érezzük majd.
Ha a bornak hűtésre van szükség, nagyon körültekintően kell eljárni, hiszen a bornak nem tesz jót a hirtelen hőingadozás.
Ezért a legjobb, ha mindig tartunk néhány palackkal a (bor)hűtőnkben. Hiszen alkalom bármikor adódhat az ünneplésre, koccintásra!
Forrás: MAGYAR BOROK ÉS ÉTELEK HARMONIZÁCIÓJA ( Paginarum Kiadó 2001)
